2013. május 16., csütörtök

Közösségi felhívás a kettőskereszt egyetemes jelkép azonosítására

Az oldal célja többek között, az önazonosság kérdésének megvilágítása az eurázsiai ősnyelvvel beszélők számára, a kettőskereszt többszintű azonosításán keresztül.

Szellemi törzsek gyűlése a kettőskereszt szellemében
E közösségi felület, azon szellemi törzsek éteri gyűlésének tere, gyűjtőhelye, akiknek magvas gondolatai külön-külön szabadon, saját ízeik szerint, mégis „egyben”, a kettőskereszt eszmeiségében születnek. A szellemi törzsek közös, a kettőskereszt szellemében történő tevékenysége által a jelkép újra világítóvá válhat a Kárpát-medencei népközösség számára. Jelenleg ugyanis a kettőskereszt, mint országazonossági jelkép, csak dereng az emberek tudatában. Képe jórészt csak felületes történeti jelentéssel bír és nemzeti, politikai, vallási, kulturális viták kereszttüzébe került. Így annak eredetei, egységet mutató, mély tudati jelentése mára feledésbe merült. Mi a magyar? Tették fel a múltban számtalanszor és teszik fel tévesen ma is ezt a kérdést. Tévesnek nevezhető, hisz a válaszok és a körülmények leírása általában nem hatol túl a korábbi dogmákkal szemben létrejött liberális, nacionalista és szocialista ideológiai "dogmákon". Így tartva a kérdést egy szerfelett esetleges tartományban, dimenzióban. A kettőskereszt jelképe mentén azonban ezen kényszerű fogalmi terek áthatolhatóvá válhatnak. Ahhoz azonban, hogy a Kárpát-medencei népközösség önazonossága újra a "tengely" mentén szerveződjék, a kettőskeresztnek a pusztán "nemzeti relikvia" helyett újra élő, egyetemes mértékként kell megjelennie a közösség tudatában. Ezen közösségi tevékenységhez kívánunk hozzájárulni azzal, hogy a kettőskereszttel való érdemi foglalkozásra hívjuk fel a szellemi törzsek figyelmét.

Nemzet feletti jelkép A szellemi törzsek ezen virtuális gyűlése nyitott minden olyan megnyilvánulás előtt, mely a kettőskereszthez nem társadalmi, nemzeti, ideológiai, vallási, vagy egyéb hitbeli kizárólagossággal, hanem az egység szellemében, nemzet feletti jelképként viszonyul. Fontos szempont, hogy a "nemzet felettiség" itt nem összekeverendő a nemzetköziséggel. Külön kéretik a nemzetköziség "New Age"-jellegű "liberális-ezoterikus" szellemének mellőzése éppúgy, mint a választott nép lelkületét szolgáló ideákat valamiféle ellenkiválasztottsággal felülírni kívánó "nacionalista-ezotérián" való felülemelkedés. Mivel a kettőskereszt az ember őseredeti természetének jelképe is, az a mindenkori nemzetek és népek fölött áll. Hisz a jelkép a legszorosabb értelembe vett "királyi tudattal", mint az ember őseredeti valóságával függ össze.

Önazonosság, sejtfrissítés
Célunk nem egyéni önös szándékok építgetése, hanem a "sejtfrissítésre" való felhívás. Nem a "hagyma" fokait, rétegeit kívánjuk elemezgetni, hanem az egészet látni, hogy felismerjük, melyik "hagymához" tartozunk és mik a lehetőségeink. A magyarság eszmék által terhelt lett.Nem újraértelmezni kívánunk, hanem az eszméket megnyitni, hogy az azokat mozgató erőket láthassuk. Felkérésünk tehát nem az eszmei érintettség egy jobbnak vélt állapotára való felhívás, hanem épp az egymásra bomló eszmék sokasága mögötti egyetemes erők minőségükben való látására irányuló felmutatás. 

Az önazonosság önmagunk körülményeinek tisztán látását igényli. Tisztán, a maga lényegi természetében azonban csak azt láthatjuk, amitől nem függünk.Mindig a körülményekhez mérten tudunk gondolkodni - ahogy erre Bolyai is felhívta a figyelmet - és a körülmények megváltozásával más körülmények optimumátlagának képletei már nem alkalmazhatóak. Az eszmék, ahogy a receptek, bármely körülmények között nem alkalmazhatóak. Így nem elég azt mondani, hogy egy képletet ismerek, hanem annak mennyire ismerem a körülményeit. A körülmények tisztázása nem a szabványszerű képletek, receptek függvénye, hanem a körülmények lényegiségének felismerése. Ahogy a kettőskereszt kapcsán is, nem elég azt mondani, hogy "azt ismerem". Annál is inkább, mivel a kettőskereszt lényegi elvszerűségét nem lehet receptnek, képletnek, puszta ideológiának tekinteni. 

Önálló terek létrehozása a kettőskereszt elvszerűségében
A kettőskereszt elvszerűségében felismerhető a gondolkodás által létrejövő eszmei terek időszerűségének kérdése is. Az eszmék igen-nem oldala közti ívén létrejövő újabb eszmék újabb tereket hoznak létre, építve a gondolkodást és a körülményeket. Mivel a kettőskereszt a teresítő gondolkodás jelenvalóságának lényegére is rámutat, annak lényegi kérdését eszmék, ideológiák felszíni szintjén nem lehet kezelni. A kérdés mélyére hatolva viszont tisztábban láthatunk a körülmények között. Így olyan zárt eszmei tereket nyithatunk meg, melyek a Kárpát-medencei magyarság számára napjainkra az önazonosság és az éber látás egyre erősödő gátját jelentik. Azon egyre szűkülő tereket, melyek börtönében a magyarság tudatát gúzsba kötik. A kettőskereszt mély azonosítását, meglátásunk szerint, egy ember nem tudja elvégezni. Ugyanis az azonosítás szó alatt, mi elsősorban nem definíciót értünk, hanem a dinamikus elvszerűségnek többsíkú megközelítését - hasonlatosan, mikor egy nehezen azonosítható természeti jelenségnél tudományközi konzíliumot hívnak össze.A kettőskereszt tudati kérdése, akár az aranymetszés, a nyomokból ismerhető fel. Nem feltétlenül mutatja meg magát külsődlegesen, azonban az elvszerűségben felismerhető. A jelkép lényegének önmaga által való megmutatkozása az önazonosság tisztázását is jelentheti egyben. Ehhez hívjuk a szellemi törzseket gyűlésre ezen éteri "szer" terébe. 

A helyszín nyitva áll bármely, a kettőskereszt szellemében születő szabad gondolat előtt!